Leonban voltam. Nagyvaros mindennel felszerelve, amivel kell: regi epuletek, kozepkori varfal, nagy katedralis, setaloutcak, kavezok. Megis azt erzem, semmilyen onallo arca, jellegzetessege, bajossaga nincs. Egyszeruen semmilyen, tizenketto egy tucat. Az emberek is olyanok mint masutt, ejjel haromkor fiatalok uvoltoznek az utcan, bogetik a motorokat. Egy allomas volt utkozben, semmi tobb. Illetve egy kicsivel tobb: felfedeztem, hogy egy szepen megcsinalt kavezo meg nem jelenti azt, hogy oda nekem be is kell ulnom. :) Igaz, ebben sokat segitett az is, hogy utkozben egyaltalan nem iszom kavet (ez kb napi 1eur sporolast jelent, es igazabol egyaltalan nem hianyzik, maximum jolesne, amikor hallom a barbol a kavegep szorcsogeset).
Viszont rengeteg gondolatom van, egyre pontosabban korvonalodik, mihez kezdek magammal, ha hazaertem.
Leonban a municipal albuerge donativos, es adnak reggelit (kave, forro csoki, kakao, tej, tea kivansag szerint, es a szokasos piritos margarinnal, lekvarral). Konyha nincs, de etkezo tanyerokkal van. Cserebereltunk eteleket, nekem volt egy csomo fott tojasom meg egy fel paradicsomom ami tul nagy volt, kaptam sok finom es eros izu sajtot.
