Életem, ma olyan nagy boldogságot szereztél a telefonoddal, hogy röpködtem, összes unokahugod, és unokaöcséd is hivott és köszöntöttek. Nagyon aranyos családom van és boldog vagyok. Bogi itt volt velem és ő is örült. vigyázz nagyon magadra és föleg a lábadra, millió puszim. Ne eröltesd túl magad.

...ezért keltél útra...ezért is...a mindennapi csodákért...

Ennek a sztorinak a hosszabb verzioja:
Albiba be, latom, 6EUR; ennyi nincs ra, Burgosban akarok inkabb koltekezni. A hazvezeto megvonta a vallat, a tovabbiakban nem szamitottam embernek a szemeben. Kimentem a jatszoterhez (ami a templom mellett van, hol mashol). Hideg szel fujt es este nyolckor meg tele volt pici gyerekekkel. Atmentem a szelvedett reszre, ami a templombejarat. Na atjott oda a teljes falu osszes gyereke szulostul. Orom volt nezni, hogy jatszanak egyutt (kb huszan), az volt a gondolatom, hogy ilyen helyen jo gyereknek lenni, ennek a falunak van jovoje. Mar berendezkedtem, amikor a pap odajott hozzam es spanyolul elbeszelgettunk (jo hasznat vettem az otthon letoltott es megszerkesztett spanyol kifejezestarnak). Csodalkozott hogy draga az albergeu, egyetertett abban, hogy szabad eg alatt aludni jo dolog, aztan tobbsz

JUJ!