Az előkészületekről később írok és fotók is jönnek még.
Mint látható, korán indultam. Meg akartam tenni 25-30 km távot, hogy lássam, hogy bírja a lábam és a régi cipőm (amelyhez hasonló újat akarok venni az útra, eddig ugyanis mindig túrabakancsban mentem, amely most súlya okán kerülendő). Fél hatkor Pilisborosjenőnél kezdtem, a Nagy-Kevély felé indultam, de letértem a szokásos, több tucatszor bejárt ösvényről. Érdekes helyeket találtam, például egy mezőgazdasági gépekkel teli állomást és a hozzá vezető függőhidat, egy kellemes fedéllel ellátott pihenőhelyet (itt költöttem el a reggelit), végül a Nagy-Kevély lábától eljutottam Csobánkára. Itt megmagyarázhatatlan ösztöntől vezérelve ismét új irányt céloztam meg, amelyet még sohasem,és váratlanul különös látvány tárult a szemem elé. Egy kegyhely. Úgy éreztem, máris az Úton vagyok.
Utána megjártam még a Holdvilág-árkot, majd - minthogy a pólómat útközben sikeresen elhagytam, és ha az eredeti tervet tartom, sötétedés után értem volna haza, félmeztelenül - a rövidebb utat választva hazamentem.
A lábom rendszerint jól bírja a viszontagságokat, Gerecse50 után sem volt soha gondom (ezzel, mert a térdemel mindig). Két vízhólyag az eredmény, amelyeket Dr. Gyöngyösi Ildikó tanácsai alapján kezeltem, sikerrel, ezúton is köszönet érte.
http://www.freeweb.hu/camino2/orvosi.doc
